Minden napra egy játék
Minden napra egy játék!
Alkotások - technika
Alkotások - dekoráció
Facebook

Archive for the ‘Nincs kategorizálva’ Category

PostHeaderIcon Könyvajánló: Máté Angi: Volt egyszer egy…

Egy csodálatos mesekönyvet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani (ha még nem ismernétek). Hozzánk karácsonykor hozták az angyalok, és mindannyiunkat teljesen elvarázsolt.

Ha elkezditek olvasni Máté Angi Volt egyszer egy… meséit, rögtön belesüppedtek a varázslatos, puha világába. Szeretem a nem szokványos, de annál kifejezőbb lírai szavait, és képeit: ahogy a könyv első meséjében a nyár „beleinteget a világ menésébe”, intésétől pirosodni kezd a cseresznye, fagyni kezdenek a fagylaltok, a pipacs szétrázza piros hajait. Ahogy a süni szokásos kis életét leírja: “Nappal megállt benne a mozgás, leginkább gubbasztott, éjjel elindult benne a mozgás, leginkább muszogott.” Nagy kedvencem az is, ahogy a város közepén álló lovas király szobra néha elindul sétálni a városba: “elöl ment a galamb, utána a korona, aztán a király és legvégül a ló.” Mikor egy nagy postaládához érkeztek, és nem volt náluk levél, amit bedobhattak volna, “odaálltak a nagy piros láda nyílásához, és sorban belemondtak egy-egy fontos mondatot. Tudták, hogy ezeket a fontos mondatokat aztán a postások széthordják, oda hordják, ahová kellenek azok, mert vannak helyek a világban, ahol már évek óta, réges-régen ezekre a fontos mondatokra várnak.”

Olyan világ ez, ahol a sün ribizliszemekkel kerekíti simogathatóvá tüskéit, a kő párna akar lenni, (s miután hiába várja estéről estére a lefeküdni vágyókat, a holdvilág ráveti a jázminbokor árnyékát), a kemence felhőből süt kenyeret, az alma pedig vígan kuncog, miközben hernyó csiklandozza.

A mesék világához csodálatosan illenek Szulyovszky Sarolta illusztrációi: ugyanaz a csendesség, líraiság, puhaság, erős érzelmek.

Hogy kapjatok egy kis ízelítőt Máté Angi világából, nézzétek meg a Sötétség című meséjéből készült animációt, mely Gellár Csaba fantasztikus munkája. Gyereket az ölbe, nézzétek meg a filmet, majd olvassátok el a mesekönyv összes darabját!

Ha már olvastátok, kíváncsian várom véleményeteket!

Aki  Téli Ötletfüzetet szeretne, itt megtalál minden szükséges információt!

Megjegyzést hagyni, illetve a megjegyzéseket elolvasni úgy lehet, ha a bejegyzés címére kattintatok.

Hírlevélre a címlapon tudtok feliratkozni. Keressétek a zöld betűs részt!

 

PostHeaderIcon Boldog karácsonyt!

Nagyon boldog karácsonyt kívánok mindenkinek! Játsszatok, pihenjetek sokat, egyetek finomakat, teljenek örömökkel telve napjaitok!

Mark Ruffle illusztrációja

PostHeaderIcon Ti sütöttétek

Gyönyörűséges süteményeket sütöttetek, és küldtetek nekem (mármint sajnos csak a fotókat :))

Anita karácsonyfa formájú sütii, linzerei és mézeskalácsai:

Marischka mézesei:

Köszönöm, hogy elküldtétek!

Ha Ti is alkottatok valami szépet, és szívesen megmutatnátok, küldjétek el az info kukac mindennapraegyjatek.hu címre a fotót!

Aki  Téli Ötletfüzetet szeretne, itt megtalál minden szükséges információt!

Megjegyzést hagyni, illetve a megjegyzéseket elolvasni úgy lehet, ha a bejegyzés címére kattintatok.

Hírlevélre a címlapon tudtok feliratkozni. Keressétek a zöld betűs részt!

PostHeaderIcon Manókonyha

Nem csak alkotni szeretünk együtt a gyerekekkel, hanem főzni is. Főleg Dani, és főleg édességet! 🙂 De persze mást is. Már igazán profin tudnak panírozni, gombát pucolni, sajtot reszelni, tésztát gyúrni, szaggatni… Egyrészt nagyon jó móka együtt főzni, másrészt sokkal lelkesebben esznek meg bármit, aminek az elkészítésében ők is részt vettek, harmadrész, szeretném, hogy ha majd felnőnek, ne olyan pasik lennének, akik azt se tudják, hol a serpenyő a konyhájukban, és a főzőtudományuk netovábbja egy pár virsli kifőzése lenne.

Közös konyhai alkotásainkhoz nagy segítség lesz Ugrai-Nagy Tünde Manókonyhája. Már megrendeltem, és nagyon várom, hogy kipróbálhassuk a receptjeit! Most még 20%-al olcsóbban megrendelhetitek! Katt ide a részletekért!

PostHeaderIcon Az árulkodós gyerek

Újra Balázsné Szűcs Judit: Az ember, aki óvodás című könyvéből következnek bölcs gondolatok! Most az árulkodós gyerekeket választottam. Nyilván óvodában ez sokszorosan bosszantó, hiszen sok gyerek közt sok konfliktus törhet ki, és valóban őrjítő lehet, ha percenként jön oda valamelyik gyerek panaszkodni, hogy „a Pisti meglökött… a Gábor csúnyát mondott rám… a Zsuzsi nem engedi….”. De konfliktusok két gyerek közt is gyakran kitörhetnek, és törnek is, és ilyenkor általában jönnek panaszkodni, árulkodni a gyerkőcök. Mit tegyünk ilyen helyzetben?

Először is lássuk a tüneti kezeléseket, melyekkel elsimíthatjuk a pillanatnyi feszültséget, és az árulkodások számát is csökkenthetjük.

1. Humor – eltúlzott rémület

Mikor gyermekünk jelentéktelen panaszát előadja, kezünket csapjuk össze, rémüljünk meg, és hívjuk segítségül az összes hivatali szervet, aki e nagy bajban segíthetne. „ Segítség! Hívjuk a tűzoltókat, rendőröket, mentőket, utcaseprőket!” A panaszkodó gyermek ilyenkor legtöbbször maga is vihogni kezd, és már ő maga sem veszi komolyan az előbbi panaszát.

2. Megoldási javaslat kérése

A panaszkodás után kérdezzük meg: „Jó, ezt most elmondtad, mit szeretnél, mit tegyek?” Erre általában jönnek a javaslatok, hogy „Mondd meg neki, hogy ezt vagy azt csinálja, vagy ne csinálja…” Erre a következőt reagálhatjuk: „Ezért jöttél ide? Ezt te is el tudod intézni.” S adjunk javaslatot: „Én azt mondanám/tenném a helyedben…” (Nálunk volt olyan, hogy a fenti kérdésemre Dani kerek-perec azt mondta, hogy büntessem meg Mátét. Mikor megkérdeztem, konkrétan hogyan is gondolja ezt a büntetést, már nem igazán voltak határozott elképzelései – vagy nem merte kimondani J-, és igazából ezzel a beszélgetéssel el is csitult a haragja.)

Ha visszamegy a másik gyerekhez, azért füleljünk, mert hajlamosak ilyenkor a gyerekek azt mondani, amit hallani szerettek volna: „Anyu azt üzeni, hogy…” (Nálunk volt erre példa J) Ilyenkor kérdezzünk rá: „Tessék? Mit üzentem?” Ha látja, hogy figyelünk, előbb, utóbb leszokik erről a fogásról.

3. Elutasítás

Jön a gyerkőc, panaszolja, mi történt. Erre mi: „És téged kértek meg, hogy ezt jelentsd?” Ez olyan kérdés, amire nem lehet mit válaszolni. A gyerek általában csodálkozik, zavarba jön, és már megy is – látja, hogy nem vagyunk vevők a panaszára.

Lássuk most a hosszú távú probléma megoldást:

Fontos, hogy a fenti konfliktuselsimítások helyett és mellett mutassuk meg a helyes konfliktus megoldási utakat is. Tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy kedvesen, illedelmesen hogyan lehet megbeszélni a másikkal, ha összetűzésbe keveredtünk: „Menj vissza, és kérd meg Ádámot, hogy kicsit menjen arrébb, hogy te is odaférj a gyurmához! Légy kedves, és mosolyogj rá közben!” Jól követhető módszer , amit a „Ha veszekednek a gyerekek” című cikkben már leírtam.

Nálatok otthon árulkodósak a gyerekek? Ha igen, próbáljátok ki ezeket a módszereket, és írjátok le tapasztalataitokat!  Vagy van más, bevált gyakorlatotok az árulkodás kezelésére? Kíváncsian várom!

A hisztis gyerekről itt olvashattok.

Az érzékeny, visszahúzódó gyermekről itt olvashattok.

Az önálló munkára nevelésről pedig itt olvashattok.

Megjegyzést hagyni, illetve a megjegyzéseket elolvasni úgy lehet, ha a bejegyzés címére kattintatok.

Hírlevélre a címlapon tudtok feliratkozni. Keressétek a zöld betűs részt!

FIGYELEM!!! Minden Hírlevélre feliratkozónak őszi játékokat, feladatlapokat küldök e-mailben!

PostHeaderIcon Találkozzunk a Kölyökparádén!

Október 21. és 23. között Kölyökparádé lesz a BNV területén. Rengeteg program lesz szülőknek, gyerekeknek egyaránt. Részleteket itt találhattok. 

Én is ott leszek szombaton és vasárnap 11. 00 és 14. 00 között a Családinet standján a színpad mellett. A fiúkkal papírkardot, a lányokkal tündérpálcát készítünk. Gyertek Ti is!

Megjegyzést hagyni, illetve a megjegyzéseket elolvasni úgy lehet, ha a bejegyzés címére kattintatok.

Hírlevélre a címlapon tudtok feliratkozni. Keressétek a zöld betűs részt!

FIGYELEM!!! Minden Hírlevélre feliratkozónak őszi játékokat, feladatlapokat küldök e-mailben!

PostHeaderIcon Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány

Móni szervezésében gyűjtés indul a Szegedi Újszülött Életmentő Alapítványnak, melyhez én is örömmel csatlakoztam. Az alapítvány évi 800-1000 babát szállít az 1 darab mentőautójukkal. Működésükhöz elkél a segítség!

Az Alapítvány támogatására egy egyedi pólót ajánlok fel! Aki a legtöbbet ígéri, választhat egy mintát, és ha elküldi gyermeke fotóját (a járműveseknél), megkapja az egyedi pólót!

Kikiáltási ár: 800Ft

Licitálni itt a blogon megjegyzést hagyva lehet.

Az akció ideje: 2011. szeptember 26-30 éjfélig

Akik csatlakoztak még a gyűjtéshez, és az oldalukon lehet licitálni:

gyereketeto.blogspot.com

kreativkonyha.blogspot.com

inecsg.blogspot.com

dulmina.blogspot.com

lettudatoskonyha.blogspot.com

kiseri.blogspot.com

limarapeksege.blogspot.com

pjulcsy.blogspot.com

zabtej.blogspot.com

http://www.kiskonyham.blogspot.com/

http://mandulasarok.blogspot.com

katucikonyha.blogspot.com

http://sutisnene.blogspot.com

krisztina-gyongyei.blogspot.com

gesztenye-bonbonmania.blogspot.com

pulcsi-szilvi.blogspot.com

http://egyboszorka.blogspot.com

szera-szera.blogspot.com

Segíts, ha módod van rá!

Megjegyzést hagyni, illetve a megjegyzéseket elolvasni úgy lehet, ha a bejegyzés címére kattintatok.

PostHeaderIcon Zsibvásár

Szerintem nagyon jó ötlet ez a rendezvény. Nálunk a fiúk nagyon fellelkesültek, amikor meghallották, hogy árulhatják az alkotásaikat. Mi megyünk!

Megjegyzést hagyni, illetve a megjegyzéseket elolvasni úgy lehet, ha a bejegyzés címére kattintatok.

Hírlevélre a címlapon tudtok feliratkozni. Keressétek a zöld betűs részt!

FIGYELEM!!! Minden Hírlevélre feliratkozónak őszi játékokat, feladatlapokat küldök e-mailben!

PostHeaderIcon Az önálló munkára nevelés

Amikor valamelyik gyerekem szól, hogy szomjas, én általában elmondom, hogy hol talál poharat, töltsön magának vizet stb. Tudom, hogy ez még mindig jobb annál, mintha a kezébe nyomnám a poharat teli vízzel, de igazából nem ez a legjobb megoldás. Így a gyerek nem tanulja meg megoldani az elé kerülő újabb és újabb feladatokat, problémákat.

Már korábban idézetem Balázsné Szűcs Judit: Az ember, aki óvodás című remek könyvéből. Most megint ebből a könyvből szeretnék néhány gondolatot megosztani veletek arról, hogy hogyan neveljük rá gyerekeinket arra, hogy bizonyos munkafolyamatokat saját elhatározásból, saját ötlet alapján képesek legyenek megoldani.
A szerző egy végletes példát mesél el, de mindenképpen hasznos levonni belőle a megfelelő következtetéseket.
Az óvodai csoportban az egyik kislány, Anna kisebb korában szíre-szóra otthon maradt (anyukája nem dolgozott), ritkán ment óvodába, olyankor is csak délelőtt pár órára. Éppen ezért természetesnek vették az óvó nénik, hogy a kislány a csoport szokásrendjét nem ismeri igazán, segítették is mindenben, ha bent volt az oviban. Nagycsoportos korára anyukája visszament dolgozni, így a kislány már egész napra az óvodában maradt. Hamar kiderült, hogy mélyreható hiányosságai vannak (pl. nem ismerte a színeket, nem tudta megmondani a vezetéknevét, az ételek nevét … ) Hogy mekkora a baj, arra egy kirívó eset hívta fel az óvónők figyelmét.
Anna a mosdóba ment kezet mosni, de szinte azonnal ment is vissza a hírrel: nincs víz! Az óvónő csodálkozott, kiment, megnyitotta a csapot, a víz rendesen folyt. Szólt Annának, hogy jöhet, mert van víz. A kislány ment is, de csak állt a csap előtt, nézte, és csodálkozva közölte, hogy nincs víz. Az óvónőnek el kellett magyaráznia, hogy a csapot ki kell ahhoz nyitni, hogy folyjék belőle a víz. Hat éves volt ekkor Anna!
Nem is elemi hiányosságai voltak a legrosszabbak, hanem az, hogy eszébe sem jutott a lehetősége annak, hogy ő bármit tehetne saját élete megszervezésével kapcsolatban. Fel sem merült benne, hogy ő valamit is képes megcsinálni, hiszen otthon mindent készen megkapott, mindent megcsináltak helyette.
A gyerekeket arra kell ráébresztenünk, hogy szorult helyzetükben segíthetnek önmagukon. Hogy hogyan, azt majd megtanulja segítségünkkel. Ahogy a szerző megfogalmazta: Vizet önteni nem azért kell megtanulni, hogy a gyerek munkára nevelődjék, vagy felkészüljön az iskolára, hanem egyszerűen azért, hogy ne maradjunk szomjasak. Sokszor bizony mi, szülők a könnyebb utat választjuk: hiszen mennyivel nehezebb megtanítani egy gyereket önmaga ellátására, mint egyszerűen kiszolgálni. Mert igaz, hogy állandóan felugrálni, kanalat hozni, vizet önteni, stb., szintén fárasztó dolog, de szinte semmiség ahhoz képest, amikor a gyerekből kell mozzanatról mozzanatra szinte kipréselni a cselekvéssort! Az ember annyira segítene, hogy tulajdonképpen önmaga visszatartásába fárad bele! 🙂

„Rakd el a felesleges kockákat! – szoktuk például mondani. Ha megteszi, azzal az én igényszintemet elégíti ki a gyerek s megfelel az én követelményeimnek! Ellenben, ha így szólunk: „Ötödször botlasz meg abban a kockában! Nincs utadban?” Erre vagy rájön, mi zavarta eddig, s elrakja, vagy azt mondhatja, hogy nincs útjában, s játszik tovább. Ilyenkor, ha újra megbotlik, ismét szólhatunk: „Még mindig nincs utadban? Én már elraktam volna! Nekem mindegy, én nem megyek arra, te töröd ki a nyakad!” Nagy ám a különbség! A döntés jogát és a felelősséget nem vállaljuk át! Természetesen a megoldás folyamatát ettől még taníthatjuk! Ha a gyerek nekilát elrendezni maga körül valamit, de nem tudja megoldani, akkor feltétlenül legyünk segítségére, mutassuk meg, hogyan kell, vagy csináljuk vele együtt. De jusson döntésre előbb, azt ne vállaljuk át! Ha magától nem jön rá valamire, ne utasítsuk, ne mondjuk meg, mit tegyen! Inkább kérdéssel segítsük! Pl: „Ki tudod még mosni az ecsetet abban a piszkos vízben?” „Nincs útban a gyurma?” Ennek az az értelme, hogy csak beindítjuk a problémamegoldó gondolkodást, de annak folyamatát nem irányítjuk. A döntést meghagyjuk a gyereknek.

A munkára nevelés lényege nem az, hogy a munkafolyamatok pontos végzését megtanítsuk (hiszen nap, mint nap találkozhatnak új, eddig nem ismert feladatokkal), hanem az, hogy a munkavégzéshez szükséges beállítódást megteremtsük.

Még egy fontos dolog: figyeljünk oda, hogy a gyerek meg tudja –e oldani a kitűzött célt, de ha nehézség adódik, ne ugorjunk rögtön segíteni, hanem várjuk meg, hogy segítséget kérjen. Csak akkor beszéljünk bele a dolgába, ha nem szól, hanem kínlódik tovább, vagy abbahagyná. De ilyenkor is csak azt mondjuk: „Ha szólnál, szívesen segítenék!” Ez azért fontos, hogy hozzászoktassuk ahhoz, hogy:
– fel tudja mérni a saját határait,
– fedezze fel, egyedül nem boldogul,
– tanulja meg felmérni, hogy környezetében ki tudna segíteni rajta,
– természetes módon, kulturált megfogalmazásban, még kétségbeesés előtt (bőgés nélkül) kérjen segítséget,
– pontosan meg tudja fogalmazni, ki tudja fejezni, mi az, amivel nem boldogul

Összefoglalva tehát, amit el kell érnünk, hogy a gyerek:
– Vegye észre, hogy tenni kell valamit
– Döntse el, hogy ő mit fog tenni (ebbe beletartozik a segítségkérésről hozott döntés is!)
– Szervezze meg a bonyolultabb tennivaló végrehajtását: ossza ki a feladatokat, gyűjtse össze a szükséges eszközöket, ha segítséget kér, ossza ki a feladatokat, szervezze meg a munkavégzést, végül a munkaeszközöket is rendben rakja helyre
– Élvezze munkája jutalmát: az élet kellemes továbbgördülését, a nyugodt körülményeket (s persze a mi csendes helyeslésünket)

Ti meg tudjátok állni, hogy ne mindent készen adjatok? Át tudjátok engedni a gyereknek a döntés jogát? Kíváncsian várom véleményeteket, tapasztalataitokat!

Megjegyzést hagyni, illetve a megjegyzéseket elolvasni úgy lehet, ha a bejegyzés címére kattintatok.

Hírlevélre a címlapon tudtok feliratkozni. Keressétek a zöld betűs részt!

FIGYELEM!!! Minden Hírlevélre feliratkozónak őszi játékokat, feladatlapokat küldök e-mailben!

PostHeaderIcon Letölthető őszi feladatlapok

Elkészültek az új őszi ajándék feladatlapok!!! Elküldöm minden hírlevélre feliratkozónak! Sőt! Ha csak most iratkozol fel, a régieket is elküldöm, így 20 feladatlappal leszel gazdagabb!!! Hírlevélre a címlapon tudtok feliratkozni. Keressétek a zöld betűs részt! http://www.mindennapraegyjatek.hu/