Minden napra egy játék
Minden napra egy játék!
Alkotások - technika
Alkotások - dekoráció
Facebook

Archive for the ‘Versek, mondókák’ Category

PostHeaderIcon Anyák napja

Hamarosan anyák napja! Időben kezdjétek el a készülődést!

Ha verset tanulnátok, itt keresgéljetek!

Ha alkotnátok valami szépet, itt találtok ötleteket!

És itt van még két klassz ötlet, amiket a Facebookra is feltettem:

Fényképes ceruza:

Album a gyerkőc rajzaiból:

Lepjétek meg a nagymamákat, dédiket valami széppel! És ha vannak apuka olvasóim (Vannak? Kíváncsi lennék!), ők pedig az anyukáknak készítsenek valami szépet a gyerekekkel együtt! Jó készülődést!

Még több alkotás ötlet anyák napjára a Tavaszi Ötletfüzetben!!! Aki rendelni szeretne, itt megtalál minden szükséges információt! 

Májusi Ötletgyűjteményt az info@mindennapraegyjatek.hu címre küldött levéllel tudtok rendelni. Itt találhattok róla információt!

Az Óvodás Tablóról pedig itt tudhattok meg mindent!

Megjegyzést hagyni, illetve a megjegyzéseket elolvasni úgy lehet, ha a bejegyzés címére kattintatok.

Hírlevélre a címlapon tudtok feliratkozni. Keressétek a zöld betűs részt!

PostHeaderIcon Kopog a dió…

Összegyűjtöttem néhány diós ötletet és verset. Kattintsatok a képekre a leírásokért!

 

 

 

 

 

 

 Dióhéj-gyertya (valamiért nem sikerül beillesztenem a képét, pedig nagyon szép! Nézzétek meg!: http://themagiconions.blogspot.com/2009/11/make-thanksgiving-walnut-candle.html

Néhány diós vers:

Csoóri Sándor: Dióbél bácsi

Ki lakik a dióhéjban?
Nem lakhat ott bárki,
Csak Dióbél bácsi.
Ha rácsapsz a dióhéjra
Kinyílik a csontkapuja
És cammogva előmászik
Vén Dióbél bácsi-
Csak a szádat
Tátsd ki!

Galambosi László: Dió

Azt fütyüli a rigó,
Megérett már a dió.
Le kell verni mind a fáról.
Öregapó diót zsákol.
Hív anyóka. Jó ebéd lesz.
Gőzölög a diós rétes.

Domb tetején

Domb tetején
ágas- bogas diófa,
Rászállott a
kerek erdő rigója.

Azt dalolja,
azt fütyüli a rigó,
Ó, tilió,
későn érik a dió

Dénes György: Diószegi dió

Diószeg, Diószeg
Három fiú diót szed,
Egyik veri, másik eszi,
A harmadik nézegeti,
Feldobja, elkapja,
Tele már a kalapja.

Diószeg, Diószeg,
három suhanc diót szed,
mind a három összenevet,
kiszedik a dióbelet,
ide kukk, oda kukk,
összekoccan a foguk.

 Takáts Gyula: Rigórúgta dió

Kopog a dió.
Rúgja a rigó.
Örül a néne.
Szedi szegényke.Leül a fűre.
Fölnéz a fára.
Eszeget csendben
rigó szavára.

 
Ne felejtsétek! Aki november 6.-ig megrendeli a Téli ötletfüzetet, ajándékokat is kap! Részleteket itt találsz!

Megjegyzést hagyni, illetve a megjegyzéseket elolvasni úgy lehet, ha a bejegyzés címére kattintatok.

Hírlevélre a címlapon tudtok feliratkozni. Keressétek a zöld betűs részt!

FIGYELEM!!! Minden Hírlevélre feliratkozónak őszi játékokat, feladatlapokat küldök e-mailben!

 

PostHeaderIcon Cirkuszi műsor

A múlt hétvégén családi összejövetelt tartottunk, ahol együtt megünnepeltük a nyári szülinapokat. Ilyen volt a fiúk tortája:

Dani Verdásat, Máté versenyautósat szeretett volna. Megbeszéltük, hogy most közös tortájuk lesz, így lett egy versenyautó pálya egy Villám McQueen-el és egy Forma1-es autóval.
Szeretem, ha az ilyen családi ünnepségeken vagy én előadok, bábozok valamit, vagy a gyerekekkel közösen készülünk egy kis műsorral. Most cirkuszi előadással készültünk, amiben még unokatesójuk is szerepelt. Leírom a műsorrendet, hátha valamikor Ti is előadnátok.

Julia woolf illusztrációja

Szereplők:

Konferanszié
Kikiáltó
Gyerek1
Gyerek2
Gyerek3
Állatidomár
Bűvész

1. felvonás:
Felkonferálás, bevonulás Weöres Sándor: Vásár 5. és 6. szakasza
Konferanszié:

Érkezik a vándorcirkusz,
hoznak elefántot, (gyerekek kezében játék elefánt)
tarka bohóc vezeti,
Füsti Pisti követi,
ilyet sose látott.

VI.

Sátor alól kikiáltó szétnéz:

Kikiáltó:

“Itt látható a nagyhírű bűvész!
A lábával karikázik,
a kezével citerázik,
az orrával orgonázik,
a fülével figurázik,
a szemével gurgulázik,
a szájával vacsorázik!”

Közben a gyerekek mutatják, ami a versben elhangzik (kb.).

Bohóc (Gyerek1)

Csetlik-botlik. Elmondja a versét: Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője

Jancsi bohóc
a nevem,
Cintányér a
tenyerem.

Orrom krumpli,
szemem szén,
Szeretném ha
szeretnél.

Velem nevetsz,
ha szeretsz,
Ha nem szeretsz,
elmehetsz!

Szívem, mint a
cégtábla,
ruhámra van
mintázva.

Kezdődik
a nevetés,
Tíz forint a
fizetés.

Ha nincs pénzed,
ne nevess.
Azt nézd, innen
elmehess!

Kötéltáncosok (mind3 gyerek)

Földön spárga, azon kell végigegyensúlyozniuk. (Közben egy felnőtt a háttérben dobolhat, hogy feszültebb legyen a hangulat :))Lehet esetleg a gyerekek kezében ernyő, csinálhatnak veszélyes ugrásokat… Bízzuk csak rájuk!

Állatidomár:

Hullahopp karikára körben narancssárga post it notes -okat ragasztgattunk. Az idomár utasítására átugrottak a karikán a gyerekek.

Szünet:
Perecárus (Gyerek 2)

Kezében tálcán perecek, az asztalra kitettünk régi 1Ft-osokat egy kosárban. Vers: Osvát Erzsébet: Pereces

Perecet vegyenek,
frissek, még melegek.
Ropogósak, sósak
szépen mosolygósak.
Egy forint az ára
ugye, hogy nem bánja?
Csak három – négy falás,
a lyuk mind ráadás.

2. Felvonás:
Erőművész (Gyerek3) Verse: Drégely László: Súlyemelő

Csupa izom,
Csupa erő
Ez a török
súlyemelő!
Felemel hat
Gyereket
Meg egy malom-
Kereket.
Keréken a
Gyerekek
Kergetnek egy
Egeret.

Malomköve (nővéremék készítették) Persze nem betonból, hanem polisztirolból van:


Vaslánc széttépése: Szürke papírból láncot ragasztgattunk. Nagy erőlködés közepette, dobszóval a háttérben az erőművész széttépte.

Varázsló (Gyerek1) Kezében egy fekete kalap. Kalapban malac-figura, macska báb, két polisztirol tojás. Másik kezében varázspálca (nálunk egy bakaszivar) Verse: Drégely László: A bűvész

Hókusz-pókusz,
Hipp és hopp,
Varázspálcám
Kipi-kopp –
Itt a tojás,
Itt a másik,
Kalapomban
Macska ásít –
Csiribiri,
Krix és krax:
Lesz belőle kismalac!

Utána felnőtt varázslások. Itt találtok ötleteket.

Mi ezeket csináltuk: Poháreltüntetés Kanáltrükk Radír eltüntetős

Végén meghajlás. Tapsvihar!

PostHeaderIcon A madarak és fák napja

Ma van a Madarak és fák napja! Vigyetek magatokkal a sétára növényhatározót, próbáljátok beazonosítani, melyik milyen fa! Ha gyűjtötök pár levelet, fakéreg darabkát, otthon készíthettek ilyen szép képet:

Madarak és fák napja

Ezen a napon ismét felhívhatjátok a gyerkőcök figyelmét arra, hogy a környezetünkre vigyázni kell, a természetet óvni kell! Kisebbeknek jó kis természetvédő játék: Rajzoljatok egy szép képet erdőről, mezőről, patakról…  A képen legyen egy kuka is, aminek a tetején egy rést vágjatok! Vonjátok be öntapadós fóliával. Külön papírra rajzoljatok mindenféle szemetet (papír, sörös doboz, pillepalack stb.). Ennek mindkét oldalát vonjátok be öntapadós fóliával, majd vágjátok ki! Gyurmaragasztóval felragasztgathatjátok a szemeteket szanaszét a képen, majd a gyerkőc szedje össze, és pakolgassa a kukába. Hasonló módon készíthettek szelektív szemétgyűjtésre nevelő játékot is!

Szemétszedő

És egy a naphoz illő gyerekvers:

Nemes Nagy Ágnes: Szorgalom

Mi kopog?
Mi kopog?
– Harkály vagyok, kopogok.
Nem is tudom, mióta
vár rám ez a diófa.

Mi ragyog?
Mi ragyog?
– Hát nem tudod, ki vagyok?
Béka vagyok, leveli,
ki a fiát neveli.

Megjegyzést hagyni, illetve a megjegyzéseket elolvasni úgy lehet, ha a bejegyzés címére kattintatok.

Hírlevélre a címlapon tudtok feliratkozni.

FIGYELEM!!! Minden Hírlevélre feliratkozónak tavaszi játékokat, feladatlapokat küldök e-mailben!

PostHeaderIcon A sárkány és a királykisasszony

Újabb esti mesét olvashattok férjem tollából, ezúttal egy sárkányról és egy királykisasszonyról. Szerintem nagyon kedves és vicces mese. Itt találjátok. Fogadjátok szeretettel!

Kathi Ember illusztrációja

PostHeaderIcon Sándor, József, Benedek

Sándor-József-Benedek zsákban hozza a meleget. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a fagyos télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz.

Szokásokban a három nap közül leggazdagabb József napja, ami a kis Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsmesternek, Józsefnek az ünnepe is. Ezen a napon engedik ki a méheket, ekkor kezdődik a szántás, s ekkor érkeznek haza a fecskék is. Erre utal a gyermekmondóka szövege is: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Egyes magyarlakta területeken úgy tartja a néphit, hogy ezen a napon mindenkinek meg kell fürödnie és tiszta fehérneműt kell vennie.
Az Alföldön úgy vélik, hogy ha József napon szivárvány látható, s annak széles sárga sávja van, az jó búzatermést ígér. A kalendárium március 21-től számítja a tavasz kezdetét. (forrás innen)

Rajzoltam három jó nagy zsákot cipelő embert (nevezetesen Sándort, Józsefet és Benedeket) a fiúknak, közben beszélgettünk róla, hogy mit szeretnénk, mit hozzanak nekünk, mit jelent a fiúknak a tavasz. (A “mit hozzanak nekünk” kérdésre Dani egyből rávágta, hogy csokit! 🙂 Kicsit bezavart nála ez a puttony-dolog. Később is megkérdezte, hogy akkor most ezt a rajzot elküldjük-e nekik – mármint Sándornak, Józsefnek és Benedeknek – úgy ahogy a Mikulásnak is elküldtük lerajzolva, hogy mit szeretnénk kapni tőle.)

Sándor, József, Benedek

Elolvastunk néhány ide vonatkozó verset (lásd lejjebb) , majd a fiúk berajzoltak a puttonyokba napot, madarakat, katicát …, és kiszínezték a képet.
Sándor, József, Benedek

Sándor, József, Benedek

És akkor lássuk a verseket (az elsőt és az utolsót biztosan sokan énekelni is tudjátok):

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,

József napján megszűnik a szél,

zsákban Benedek

hoz majd meleget,

nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:

minden kislány férjhez adatik,

szőkék legelébb,

aztán feketék,

végül barnák és a maradék.

Rákos Sándor: Három vándor

Baktat három vándor

Benedek, József, Sándor

Elöl megy Sándor,

Sándor után József,

József után Benedek:

Ők hozzák a meleget!

Drégely László: Tavasz hívása

Sándor, József, Benedek,

Vártunk rátok eleget,

Sok volt már a télből,

Hóból, hideg szélből –

Hozzatok meleget,

Zöldellő rügyeket,

Madár dala szálljon,

Lepke táncot járjon,

Süssél nap, fényes nap,

Hozz meleget mindennap!

Osvát Erzsébet: Mondóka

Sándor, József, Benedek,

fagyoskodtunk eleget.

De fukarul őrzitek a meleget!

Három ravasz zsugori,

bontsátok a zsákot ki!

Fusson a hideg,

jusson a meleg:

erdőre,

mezőre,

libalegelőre,

a kiskertbe,

házba,

házunknak udvarára.

Gyertek szaporán,

hozzátok a zsákot,

bontsátok a zsákot!

Irgum-burgum-murgum,

meddig várjunk rátok?!

Kulcsár Ferenc: Mondóka

Sándor, József, Benedek

hoz majd meleget, eleget.

Sándor, a vándor,

télből lépked,

lába nyomán a fű megéled.

József, a jámbor,

szellőn nyargal,

erdőn-mezőn át tavaszi dallal.

S mit tesz a bajuszos Benedek?

Zsákból meleget ereget.

Osvát Erzsébet: Három cimbora

Sándor, József, Benedek

hozza már a meleget.

Mindhármukon hátizsák

Jönnek hegyen-völgyön át.

Elöl Sándor billeg-ballag,

a nyomában József baktat.

Hátul szuszog Benedek …

Cipelik a meleget:

Sándor viszi a mezőre,

József viszi az erdőbe.

A megmaradt meleget

tóba szórja Benedek.

Megjegyzést hagyni, illetve a megjegyzéseket elolvasni úgy lehet, ha a bejegyzés címére kattintatok.

Hírlevélre a címlapon tudtok feliratkozni. Keressétek a zöld betűs részt!

FIGYELEM!!! Minden Hírlevélre feliratkozónak tavaszi játékokat, feladatlapokat küldök e-mailben!

PostHeaderIcon Huszáros ünnep

Közeleg március 15-e, a huszáros ünnep! Lássuk mivel készülhettek a gyerkőcökkel az ünnep alkalmából (Ha a képekre kattintotok az ötlet forrásához, és – ahol van- a leíráshoz juttok):

Hajtogassatok kis huszárokat papírból:

Fűzzetek gyöngyből kokárdát:

Készítsetek mozgó kezű-lábú huszárt:

Hajtogassatok kokárdát papírból:

Fessetek kokárdát parafadugóval:

Készítsetek nemzeti színű virágokat különböző technikákkal:

És ha megéheznétek a sok alkotás után, készítsetek piros-fehér-zöld ételeket:

Tetszik még Angéla ötlete is: családi 12 pont összeállítása, ahol mindenki megfogalmazhatja, hogy mik azok a “szabályok”, amikhez ragaszkodik, betartását elvárja a család többi tagjától.

Tavaly március 15-én tettem fel egy kis videót, ahol a fiúk  Weöres Sándor: Megy az úton… kezdetű versét szavalják. Azóta nem láttam, most megnéztem, jót nevettem. 🙂

Még néhány vers az ünnephez:

Sarkady Sándor: Március 15- re

Zeneszó zeng, menetelnek,

süt a napfény, fut a felleg;

fel a zászlót, fel az égre-

Magyarország örömére!

A szabadság dala szálljon,

aki ember, ide álljon:

jövel édes szabad ország-

gyönyörű légy, Magyarország!

Donászy Magda: Vígan dalol…

Vígan dalol a madár,

virágzik már a határ.

Fenn az égen, jókedvében

száll a gólya pár.

Tavaszi szél ébredezz,

magyar zászló lengedezz!

Fiúk, lányok, daloljátok:

be szép ünnep ez!

Sarkady Sándor: Fel!

Itt az óra,

itt az óra!

Aki vitéz

fel a lóra!

Rajta vagyok, rajta máris-

vitéz volt a nagyapám is.

Weöres Sándor: Nincs szebb a virágnál…

Nincs szebb a virágnál,

szép szál katonánál,

libegő, lebegő

zászló lobogásnál.

Jön már, jön a század!

Nézd a katonákat!

Fegyverük, vaskezük

védik a hazánkat.

Idén ballag az óvodából gyermeked? Még nem tudod, milyen személyes, egyedi, szívhez szóló ajándékkal lepjétek meg az óvónénit? Itt találsz ötleteket!

Ha szeretnéd, hogy az a kicsi idő, amit a nap végén vagy hétvégén együtt tudtok tölteni gyermekeddel, értékesen teljen, rendeld meg ötletgyűjteményemet februárra vagy akár egész évre! Olvasd el a részleteket!

És ha már várod a tavaszt: Tavaszi Ötletfüzet telis-tele remek játék és alkotásötletekkel! Letölthető sablonok, ötletek húsvétra, anyák napjára, játékötletek kirándulásokhoz, sétákhoz!! Itt olvashatsz róla! Figyelem! ez a 2012-ben megjelent Ötletfüzet!

 

PostHeaderIcon Tavaszváró versek

Olyan gyönyörű idő van, hogy összegyűjtöttem néhány tavaszváró, tavaszköszöntő verset. Tanulgassátok őket a gyerekekkel. Ha lerajzoljátok nekik a verset, gyorsan és könnyen megtanulják!

Zelk Zoltán: Hóvirág

Jó, hogy látlak hóvirág,
megkérdezem Tőled,
mi hírt hoztál,
mit üzensz erdőnek, mezőnek?
Szedd a szárnyad szaporán,
vidd a hírt madárka,
útra kelt már a tavasz,
itt lesz nemsokára.

Csoóri Sándor: Tavaszi bodza-vers

Szoknyát varrat a bodza,
Így készül a tavaszra.
Csipkés szélűt és puhát,
Épp olyat mint nagyanyja.
Mert ha nem varratna,
Hát csupasz maradna.

Csanádi Imre: Tavasz ébresztő

Ébredj
új tavasz,
jégtörő,
sugaras,
gallyat gombosító,
rügyet rojtosító,
mindenféle
madarat
víg verse tanító!

Sarkady Sándor:Télkergető

Kelj, kelj kikelet,
Seprűzd ki a hideget,
Ereszd be a meleget,
Dideregtünk eleget.

Osvát Erzsébet : Télkergető

Fuss, te Tél!
Fuss, te Tél!
Jön a tavasz, utolér.
Jön óriás sereggel,
hóolvasztó meleggel.
Eső dobol hátadon,
a  Nap sem lesz pártodon.
Hányszor mondjam,
tűnj el gyorsan,
szépszerivel, míg lehet.
Mert ha vársz – hát jaj neked!

Osváth Erzsébet: Ébresztő

Kipp-kopp,
ki kopog?
Egy cinke ébreszt.
Pici csőreét
koppintja az
ablak üvegéhez :
– Jó reggelt!
Jó reggelt!
Hóvirágot láttam.
Vadonatúj
fehér
ünneplő ruhában.
Sebesen
szárnyaltam
A jó hírrel hozzád.
Örülj, itt
a Tavasz!
Napsugarak hozták.

PostHeaderIcon Farsangi versek

Íme néhány farsangi vers! Itt még többet találtok.

Natasha Collins rajza

Czeglédy Gabriella: Áll a bál

Farsangi fánk,
pufóka,
teremben áll
a móka.

Kéményseprő,
Piroska,
a szakács meg
a kukta

ropják együtt
a táncot,
mind megeszik
a fánkot.

Osváth Erzsébet: Sül a fánk

Serceg a zsír,
sül a fánk.
Fényessárga serpenyőből
ragyog ránk.

Illatozik,
nő, dagad,
az orrunkat csiklandozó
jó falat.

Már a tálon
a sok fánk,
Fehér cukorfelhő alól
nevet ránk.

Ránk nevet
és integet.
Itt a farsang, vidám farsang,
gyerekek.

Sarkady Sándor: Kikiáltó

Maskarások, bolondok
Rázzátok a kolompot!
Takarodjon el a tél,
Örvendezzen aki él!

Nyulász Péter: Farsang

Van egy vágyam: gomba lenni, nagyra nőni fél nap alatt,
lenne rajtam csipkegallér, és egy jó nagy pöttyös kalap.
Meggondoltam mégse gomba, inkább messze szálló lepke,
fejem búbján két kis csápom, hátamon meg szárnyam lenne.
Pille nem jó, hanem cica!
Elég lesz egy csíkos ruha,
cérna bajusz, hosszú farok,
láthatnák, hogy macska vagyok.
Talán mégis rendőr inkább, tányérsapkás, komoly, délceg,
esetleg egy kalóz vezér, vagy egy fehér lovas herceg.
Van még pár nap eldönteni, mi legyen a tuti jelmez
Az a fő, hogy nemsokára felvonulós jelmezbál lesz:
ágyú dördül, sípszó harsan: fület sértő-bántó fals hang.
Dudafújó, kerepelő, télkergető, zsongó farsang.

Lévay Erzsébet: Farsang napján

Farsang napja eljött már,
kezdődik a jelmezbál,
zeneszóra vígan lép,
ring a tarka báli nép.

Nagy mulatság van itt ma,
ezerféle maskara
perdül-fordul, integet,
búcsúztatja a telet.

Kanizsa József: Farsangi maszkabál

Maszkabálba
készül az utca,
A talpalávalót
Pőce Gyula húzza.
Ringyes rongyos maskarák,
Szalma, meg
kukorica figurák,
Fura táncuk
fürgén ropták.
Szólt a nóta
táncolt a láb,
Nevettük a
sok maskarát.

Drégely László: Farsangi bál

A zenészek
Muzsikálnak,
Fürge lábak
Táncot járnak,
Járja Sára,
Meg a párja,
Víg a kedvük
Itt a bálba’
Táncol a bohóc,
Huszár, medve,
Sanyi manó
Mek-mek kecske,
Mazsola is
Vígan járja,
Böbe baba
Lett a párja,
Sürög-forog
A sok népség,
Reggelig tart
A vendégség.

Vidor Miklós: Bolond-bál

Bolond-bálban jártam
az este,
a szamárral táncolt
a kecske.
Három majom húzta
a nótát,
vasvillával ettek
szamócát.

Be is csípett egy-két
legényke,
lisztes zsákot húztak
a pékre,
hordón lovagolt egy
bohóc ott,
két füles dinnyével golyózott.

Nyúlfi elől iszkolt
a róka,
fején árvalányhaj-
-paróka,
víg paprikajancsi
dobolt rám!-
ilyen volt a híres
bolond-bál.

PostHeaderIcon Hosszú lesz az idei tél?

Holnap kiderül! A néphagyomány szerint ugyanis, ha szép, napsütéses idő van február 2-án, és a medve a barlangjából kijőve meglátja az árnyékát, akkor hosszú tél várható. Ha az idő borult és árnyékot nem látni, a zimankó már nem tart sokáig. Meséljük ezt el a gyerekeknek, és aki tud, menjen ki az állatkertbe is a Mackófesztiválra!

Mi tavaly készítettünk ilyen képet a témával kapcsolatban. Idén kismackót fogunk csinálni fél pár zoknikból. Nem vagyok egy nagy varróművész, de remélhetőleg megküzdünk a feladattal. 🙂 Olyan aranyosakat találtam (kattintsatok rá a képekre, ha kíváncsiak vagytok, hogyan készültek!):

Zoknimaci

Ezekhez sajnos nincsen leírás, de tündériek:

Weöres Sándor jól ismert versét is mondogathatjuk, énekelgethetjük macivarrogatás közben:

Weöres Sándor: Jön a tavasz, megy a tél

Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél,
kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom, óriás!

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok;
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málna, odú-méz?
Ez a kérdés, de nehéz.

Aki még több macis versre, mesére kíváncsi, látogasson el a Macibolt oldalra! Az én kedvenc macis mesém Zelk Zoltán: Decemberi mese című meséje. A neten sajnos nem találtam. Zelk Zoltán: Szavaseigaz Marci című hihetetlenül kedves könyvében megtaláljátok!

Ja, ha elkészültünk a zoknimacival, megmutatom!

Megjegyzést hagyni, illetve a megjegyzéseket elolvasni úgy lehet, ha a bejegyzés címére kattintatok.

Hírlevélre a címlapon tudtok feliratkozni. Keressétek a zöld betűs részt!

FIGYELEM!!! Minden Hírlevélre feliratkozónak téli játékokat, feladatlapokat küldök e-mailben!